Kilátó a kastély mögött

Kilátó

*Addig sétálgattam céltalanul már megint a Kilátóhoz érkeztem. Rájöttem hogyha csak úgy elindulok mindig itt lyukadok ki. Hát most már nem fordulok vissza ahhoz lusta vagyok. Vigyorogva bámulom a felhőket és próbálok nem gondolkodni. Egy kis szél összeborzolja a hajam de most ez sem tud érdekelni, úgysincs itt senki aki lássa hogy nézek ki akkor meg végül is minek görcsöljek rajta. Aztán eszembe jutnak Adelheide, a nővérem hazugságai és akaratlanul is elfintorodom. Megrázom a fejem majd próbálok a felhőkre összpontosítani.*

* Lépteket hallottam a hátam mögött és egy lányhangot. Hátrapillantottam és mosolyogva viszonoztam a köszönést.- Szia! Egyáltalán nem zavarsz!*Sőt ellenkezőleg örülök hogy nem vagyok egyedül a gondolataimmal.* - Francia vagy?* Kérdezem érdeklődve mivel félig én is az vagyok, bár igen gyér a francia tudásom.Ekkor jut eszembe hogy a szörnyű borzas hajammal elég ostobán nézhetek ki, ezért hátrasimítottam. - Oh, udvariatlan vagyok! A nevem Mirabella Brightmore de általában csak Bellának szólítanak!*Mutatkozom be, kész szerencse hogy eszembe jutott különben még azt hinné hogy bunkó vagyok. Pedig azt a részemet csak néha mutatom meg a világnak.*

* Nagyot sóhajtok mikor kiderül hogy Juliette a szobatársam lesz, hiszen reméltem hogy nem valami szörnyű alakkal hoz össze a sors, esetleg valami pszichopata tömeggyilkossal amilyen az én szerencsém. De úgy néz ki most az egyszer megúszom.
-Örülök hogy már tudom hogy te leszel a szobatársam!Én elfelejtettem megnézni a szobatársaim listáját .
*Mondom vigyorogva.Különben anyai ágról én is francia vagyok! De nem beszélem valami jól a nyelvet!

* Elmosolyodom láthatóan keveri a franciát bele az angolba de annyira sikerült megtanulnom franciául hogy a szavak nagy részét kikövetkeztessem. -Nyugodj meg én speciel mindent értek és ha mások is figyelnek ők is megfogják!* Jelentem ki hiszen ha nem tudnék franciául akkor is kitudnám ügyeskedni hogy mit akar mondani. Legalábbis a legtöbb esetben.*

*Elmosolyodom a kérdések hallatán.*- Szeretek balettozni és verseket írni!*Mondom aztán áttérek a második kérdés megválaszolására.* Eredetileg nem bentlakásos iskolába jöttem volna de...* Fogalmam sem volt hogy mondjam-e el neki a dolgaimat vagy sem. Végül úgy döntöttem beszámolok mindenről, végül is nem árt ha tud rólam egyet és mást. Az anyám 15 éves koromban eltűnt. És ettől én eléggé kiborultam. Aztán a nővérem- a neve Adelheide- olyan dolgokat mondott rólam az apámnak hogy rendszeresen vágom az ereimet és hasonlók hogy apa, azonnal úgy döntött hogy ebbe az iskolába kell járnom!*Most már egy kicsit mosolyogtam is.*-Szerintem jól döntött.

* Figyelmesen hallgatom végig amit hiszen nagyon is érdekel. Bár az én családi életem nem mesébe illő az övé sem épp egy Grimm mese. Mindig is azt hittem hogy az ikertestvérek nagyon közel állnak egymáshoz legalább is általában. És különösen örülök hogy összeakadtam még egy balettossal. Művészet szakra jelentkeztem, bár apám nem igazán támogatta.*Mondom mosolyogva hisz még emlékszem mennyit civakodtam vele ezek miatt. Egy kicsit el is szomorodom hogy ő a hazudós és ármánykodó Adelheide-nek hitt de ez már nem számít. Jobb lesz ha a jelenre koncentrálok.*

* Még mindig vigyorgok mivel úgy néz ki hogy Juliette-el sok mindenben hasonlítunk ami határozottan pozitív mert a szobatársam. - Nos igen a balett engem megnyugtat.*Jelentem ki és bár élénken emlékeztem rá hogy apám tütüs ugrabugrának nevezte, azért valahol mélyen ő is büszke volt rám. Számomra a balett mellet az írás lett a... hogy is mondtad? *Keresem a szavakat de végül eszembe jutnak. Le sens de ma vie , igaz?*Kérdezem hiszen nem vagyok teljesen biztos benne hogy helyesen mondtam.*

- Verseket, történeteket!, leginkább dalokat és dalszövegeket!*Válaszolom Juliette-nek aki eközben felül a korlátra, én szintén felugrok rá és szerencsésen rajta is maradok. Kicsit próbaképp himbálódzom hogy lássam nem mozog-e de a korlát szilárdan áll.-Igazából írtam már egy vagon dalt és dalszöveget de nem hallotta őket senki mert nem bírok sok ember előtt énekelni!* Vallom be hiszen valóban utálom ha háromnál több ember bámul.*

Egy lány érkezik aki szintén franciául beszél, mosolyogva köszönök neki. -Szia! Mirabella Brightmore vagyok! Hibálózni kezdek a korláton, majd hirtelen leugrom róla, várom hogy Juliette is bemutatkozzon.